Patakművészeti, programnyitó sajtótájékoztató a nagyvázsonyi várban (2023. március 22.)

A víz világnapján, a felújított nagyvázsonyi várban tartott sajtótájékoztatót a Veszprém-Balaton2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósuló „Eger-víz patakművészeti őrség 13 településen a Balaton északi partján” című projekt kitalálója és vezetője, Márta István zeneszerző. A jelentős érdeklődés mellett lezajlott tájékoztatón a települések polgármesterei, civil szervezetei vettek részt. Fábry Szabolcs nagyvázsonyi polgármester köszöntötte a jelenlevőket, majd a projektvezető tartott átfogó prezentációt a programról és az „Eger-víz Napok” részleteiről. Kovács Rózsa ismertette az április végén induló „Híd-Tájművészeti Ösvény” szabadtéri kiállítást, Heim-Tóth Miklós pedig az „Eger-víz jövőjéért…” tudományos és közösségi programok különböző elemeit. Az iskolai edukációs programokról Szűcs Attila, a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület vezetője és Pannon Egyetem képviselőjeként tartott ismertetést.

A tájékoztatón felléptek azok a művészek, akik résztvevői lesznek az Eger-víz programoknak: Juhász Réka és zenekara, a Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes. Klasszikus gitáron adta elő a Hajdútáncok egy tételét a 13 éves kapolcsi Nyári Gergő. A tájékoztatón – Kohlrusz Rita Erzsébet igazgatónő vezetésével – részt vettek a nagyvázsonyi Kinizsi Pál Általános Iskola tanulói is, akik elvégezték a várban lévő forrás biotikus indexelését, azaz élőhelyvizsgálatát.

A sajtótájékoztatóra megjelent az a kulturális turizmust segítő kiadvány is, amely tartalmazza a 13 település helyi értékeit és természeti látnivalóit.

A Nagyvázsonytól Szigligetig tartó, 32 km hosszú Eger-víznek meghatározó szerepe volt a falvak életében, többek között valaha 39 malmot hajtott meg. Az 1960-as években kezdődő 30 esztendei bauxitbányászat, egy – az 1987-ben szabálytalanul létesített – halastó és a klímaváltozás miatt a vízhozam ma már átlagosan csak mintegy 10%-a a valahai bő vizű pataknak. A tavalyi aszályos esztendő miatt Pula és Kapolcs között teljesen ki is kiszáradt a meder.

A kisrégió településeinek önkormányzatai, civil szervezetei, iskolái a kultúra, a művészet, a tudomány és az oktatás segítségével hívják fel a figyelmet az élővizek fontosságára a jelen és jövő generációi számára.

Az áprilisban induló és októberig tartó „Eger-víz Napok” keretén belül 26 helyszínen 30 kulturális programra és 11 túrára kerül sor Nagyvázsonyban, Pulán, Öcsön, Vigántpetenden, Kapolcson, Taliándörögdön, Monostorapátiban, Hegyesden, Tapolca-Diszelben, Gyulakeszin, Kisapátiban, Nemesgulácson és Szigligeten. A patak és a források mellett fellép többek között a Duna Szimfonikus Zenekar Érdi Tamás, Boros Misi, a Mandel Quartet, Juhász Réka és zenekara, Gryllus Vilmos, Szirtes Edina Mókus és zenekara, Tárkány Kovács Bálint, a Trió Hollóének Hungarica Régizene Együttes.

A művészeti programok egyik kiemelkedő eseménye a HÍD-Tájművészeti Ösvény, amelynek ötletgazdája és projektvezetője Kovács Rózsa. A megnyitóra április 30-án kerül sor, amikor 11 kortárs alkotóművész – egy egyhetes alkotótábort követően – mutatja be szabadtéri tájművészeti alkotását Nagyvázsonytól Monostorapátiig, ezzel a Malmok Völgye túraútvonal egy szakaszát is népszerűsítve. A kiállítás ezek után szabadon lesz látogatható bárki számára.

Az „Eger-víz jövőjéért” címmel szemléletformálási projektek is születnek; elkészül a vízgyűjtő terület problématérképe és lesznek jövőkép, vízmegtartási- és kiskertes workshopok, mezőgazdasági szakmai programok is. A Pannon Egyetem kutatást is tart a helyi lakosoknak a patakhoz való kapcsolatáról. A kistérségben található három iskola tanulóinak edukációs programokat is szerveznek „Malmok és kérészek” címmel. Április elsején a településeken patak melletti közös szemétszedés is lesz.

A projektgazda Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet több kiadványban jelenteti meg a települések emberi, táji és épített értékeit. A program a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Pannon Egyetem, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Balatoni Limnológiai Intézet, a WWF Magyarország, a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület, a Capa Központ és az NKA segítségével valósul meg.